• Jogsegélyszolgálat

    Jogsegélyszolgálat

  • Miért válassz minket?

    Miért válassz minket?

  • Tagkártya elfogadóhelyek

    Tagkártya elfogadóhelyek

  • MOL Partner Kártya

    MOL Partner Kártya

  • LIGAMOBIL - Telefonflotta a legkedvezőbb díjakkal

    LIGAMOBIL - Telefonflotta a legkedvezőbb díjakkal

  • Praktiker: kedvezményes vásárlási lehetőségek

    Praktiker: kedvezményes vásárlási lehetőségek

  • Középszervek

    Középszerveink

  • Eseménynaptár

    Eseménynaptár

  • Nemzetközi kapcsolatok

    Nemzetközi kapcsolatok

  • Képarchívum

    Képarchívum

  • Postás Dolgozó - MSZOSZ-díjas újság

    Szakmai újságunk

  • Szabadidős programok

    Szabadidős programok

  • Sajtószemle

    Sajtószemle

Több mint 180 partner, már 406 helyen fogadja el tagkártyánkat! *** Javasoljuk, hogy vásárlási szándéka, utazás, kirándulás előtt tájékozódjon, hol vehet igénybe különböző mértékű kedvezményeket a tagkártya bemutatásával! *** E gördülő szövegre kattintva juthat el az aktuális adatbázishoz. *** Kellemes böngészést kívánunk! ***

„Felemás” egyeztetések a Munka törvénykönyvéről

A mai napon a három „versenyszférás” szakszervezeti konföderáció ismét egyeztetést folytatott a T/3628 számon jegyzett, „Munkaidő-szervezéssel és a munkaerőkölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslat (továbbiakban: Javaslat) egyik benyújtójával, Kósa Lajossal és a Pénzügyminisztérium képviselőivel.

Első körben ismételten kihangsúlyozzuk: a munkaidővel kapcsolatos joganyag komplex és bonyolult, így kérjük a média munkatársait is, hogy kellő körültekintéssel számoljanak be a tervezett változásokról. Megjegyezzük, hogy sajnos ennek feloldásához egyes politikusok nyilatkozatai sem segítik a közvélemény tájékoztatását, sőt.

Kiemelten fontosnak tartjuk egyértelműsíteni, hogy a munka világának legfontosabb jogszabályát kizárólag tripartit érdekegyeztetést (Kormány, szakszervezetek és munkáltatói érdekképviseletek) követően és a szociális párbeszéd jegyében lehet módosítani. A jelenlegi eljárást vállalhatatlannak tartjuk.

Mivel a szakszervezetek még nem látták a „módosító módosítóit”, így a tárgyalásról az alábbi tájékoztatást adják:

  1. A Javaslat egyik legélesebben kritizált változása, mely kollektív szerződés nélkül, a munkáltató egyoldalú rendelkezése alapján lehetővé teszi éves szinten 400 óra rendkívüli munkavégzés elrendelését, változtatásra kerülhet, így maradna az a hatályos szabály, hogy a munkáltató által egyoldalúan elrendelhető rendkívüli munkavégzés maximum 250 óra, és kizárólag kollektív szerződésben lehet megállapodni éves óraszámának emeléséről (jelenleg ez 300 óra maximumot tesz lehetővé). Ez kifejezetten fontos „eredmény”, így remélhetőleg ezen túl is a 250 órás mértéknél magasabb óraszám csak kollektív szerződésben rögzíthető. A beterjesztő sajnos elvetette annak mérlegelését, hogy (amennyiben nem engedne az immár kizárólag csak kollektív szerződéssel lehetséges „tágításából”), ennek maximuma 350 óra legyen. Magyarán a 400 órás maximumra lehetőség van kollektív szerződéssel vagy üzemi megállapodással is.

    Fennmaradó kritika: a 400 órát még elméleti lehetőségként is soknak tartják a szakszervezetek, egyúttal csak úgy egyeznének bele bármilyen növelésbe (akár a mostani módosítás szerinti 350 órába), ha az az egyoldalúan elrendelhető maximum (250 óra) csökkentésével jár együtt!

  2. A Javaslat másik - szakszervezetek által élesen kritizált - pontja, a hároméves munkaidőkeret, azon túl, hogy akár az egészséget is veszélyeztető módon szélsőségessé teheti a munkaidő felhasználását, a szakszervezetek határozott álláspontja szerint az uniós joggal sincs összhangban. A Javaslat készítői álláspontunk szerint téves logikával abból indultak ki, hogy az uniós irányelv két maximumszabályának [mely szerint a heti munkaidő maximuma (a túlórát is ideértve) 48 óra; és - bizonyos további feltételek fennállása esetén - kollektív szerződéssel ez a heti 48 órányi munkaidő egy éves munkaidőkerettel hasznosítható] úgy is meg lehet felelni, hogy a napi nyolc (némi egyszerűsítéssel heti 40) órás rendes munkaidő hároméves munkaidőkeretben osztható be. Ennek kapcsán legnagyobb problémaként a túlmunka díjazásának több évre való elhúzásának lehetőségét említjük, melyet - leegyszerűsítve - elég lenne háromévente elszámolni. A szakszervezetek mindezek mellett továbbra is tartják azon véleményüket, hogy a kollektív szerződés által megállapítható maximális munkaidőkeret jelenlegi feltételrendszere („technikai vagy munkaszervezési okok”) jelenleg is számos értelmezési nehézséget vet fel a gyakorlatban, kontúrjai bizonytalanok és a jogbiztonságot aligha szolgálja ebben a formában. Ezen a Javaslat által bevezetni szándékozott új feltételrendszer („objektív vagy műszaki vagy munkaszervezési ok”) sem javít; ez a szabály hasonlóan bizonytalan tartalmú, túl tág és visszaélésekre teremthet alapot. A szakszervezetek a közvélemény hiteles tájékoztatása miatt ismételten kihangsúlyozzák: a munkaidőkeret bővítése kizárólag ott történhet meg, ahol létezik kollektív szerződés és ebben a szakszervezet megállapodik a munkáltatóval! Megfontolását kértük - ezen szempontot is erősítve - a szakszervezetek annak, hogy az üzemi megállapodás, amely az Mt. alapján szabályozhatja a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget, azaz „átveszi” a kollektív szerződés szerepét, amennyiben nincs a munkáltatónál kollektív szerződéskötési képességgel rendelkező szakszervezet, ne legyen jogosult megállapodni sem a munkaidőkeret hosszában, sem a rendkívüli munkavégzés emelésében.

    Javaslataink nem kerültek figyelembevételre. Határozott álláspontunk, hogy a tervezett módosítás nem csupán célszerűtlen, átláthatatlan, de a vonatkozó Irányelvvel (2003/88/EK) sincs maradéktalan összhangban, azt kifejezetten sérti! Ezen okból a gyakran „példaként” hozott szlovák szabályozás hazánk számára mintaként aligha szolgálhat. Ezzel kapcsolatos további megjegyzésünk, hogy a munkajogi szabályozás alapvető funkciója a munkavállalók és családjaik életének, egészségének, testi és lelki épségének védelme, és nem holmi zavaros, bizonyítatlan, sőt, a munkajog tudománya által már másfél évtizede el is vetett „gazdaságélénkítési” funkció, így aligha lehet jogalkotási példa az egyik uniós jogot sértő tagállam számára az, hogy egy másik tagállam egy konkrét jogintézmény kapcsán még jobban sértheti az uniós jogot, mint saját maga. Ez a negatív verseny csak a családok és a társadalom széteséséhez vezet, és az már tragikomikus, hogy egy uniós jogot sértő tagállam áll (jogi értelemben is helytelenül) példaként a munkajogi standardok további rontásához. Természetesen azt is meg kell jegyezni, hogy a szlovák munkajog összességében sokkal munkavállalóbarátabb, mint a magyar (külön figyelmet érdemel a munkaidőre vonatkozó cizelláltabb szabályozás, de számos egyéb intézményt lehetne még sorolni, torzítva az egyoldalú összehasonlítást), így a munkajogi standardok rontása során példaként aligha szolgálhat, nem mintha nagy dicsőség lenne egy állam számára az, hogy saját munkajogi standardjai további rontását kívánja - egyébként mind ténybelileg, mind jogilag téves érveléssel - elérni. Megjegyezzük azt is, hogy Szlovákiában a munkajogi jogalkotás nélkülözhetetlen eleme a tripartizmus, így a szabályok a munkaügyi kapcsolatokra és a szociális párbeszéd rendszerének megfelelően kerültek kialakításra. Egy esetleges EU-s kötelezettségszegési eljárás esetén ez sem mellékes szempont.

    Röviden: A munkaidőkeret fogalmát határozott álláspontunk, hogy nem lehet elkülöníteni a munkaidőbeosztás (referenciaidő) fogalmától, hiszen a munkaidőkeret lényege és célja is a munkaidő (egyenlőtlen) beosztása. Ennek alapján pedig a magyar jog sem térhet el a EU munkaidő irányelvében meghatározott egy éves maximális időtartamtól, amely kollektív szerződésben köthető ki. A hároméves munkaidőkeret tervezetben meghatározott szabályozása alapján - a rendkívüli munkavégzésért járó díjazás kitolása három évre - a jelenleginél is súlyosabb helyzetbe hozhatja a munkavállalót!

  3. Eredményként említjük a jelenleg alkalmazható legszélsőségesebb munkaidő-beosztási szabálynak a tervezett módosítását. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. Ez alól kvázi „kivétel”, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a megszakítás nélküli, a több műszakos, az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. Ezt a mértéket a szakszervezetek legalább a duplájára kérték emelni, magyarán minimum két heti pihenőnapot legyen köteles beosztani a munkáltató; ezt a beterjesztő is támogatásáról biztosította. A mai napon ez ismét (szóbeli) rögzítésre került.

  4. A módosítással bekerülne egy új mondat is a jogszabályba, miszerint a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló kérésére vagy hozzájárulásával is módosíthatja. A munkaviszony egyensúlyhiányos, aszimmetrikus szerkezete miatt a „hozzájárulásával” feltételt a szakszervezetek aggályosnak tartják, mely súlyos visszaélésekre vezethet. Javasolták ezért e fordulatot elsősorban törölni, vagy másodsorban, ha a jogalkotó feltétlenül ragaszkodik a szabályhoz, akkor minimum írásos hozzájáruláshoz kötni, rögzítve, hogy a munkavállalót e körben semmilyen hátrány nem érheti.

    A benyújtó jelezte, hogy érti a felvetést és javasolta a szöveg egyértelműsítését, hogy az ne teremthessen alapot visszaélésekre. A mai napon a benyújtó elfogadta (szóban erről tájékoztatást adott), hogy munkavállalói szempontból a kritizált feltétel kiegészül.

  5. Végezetül megjegyezzük, hogy a szakszervezetek által tett egyes pontosítások is akceptálásra kerültek, melyek azonban inkább a jogalkalmazást segítik elő, érdemi változással nem járnak.

Budapest, 2018. december 3.

LIGA Szakszervezetek ***** Magyar Szakszervezeti Szövetség ***** Munkástanácsok Országos Szövetsége

LIGA Szakszervezetek ***** Magyar Szakszervezeti Szövetség ***** Munkástanácsok Országos Szövetsége

Részleges eredmények a Kósa Lajossal és a Pénzügyminisztériummal folytatott egyeztetésen

A mai napon a versenyszféra három országos szakszervezeti konföderációja (Liga Szakszervezetek, Magyar Szakszervezeti Szövetség, Munkástanácsok Országos Szövetsége) egyeztetett a napvilágra került, T/3628 számon jegyzett, „Munkaidő-szervezéssel és a munkaerőkölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslat (továbbiakban: Javaslat) egyik benyújtójával, Kósa Lajossal és a Pénzügyminisztérium képviselőivel.

A tárgyaláson a szakszervezetek részleges eredményeket értek el, így:

  1. A Javaslat egyik legélesebben kritizált változása, mely kollektív szerződés nélkül, a munkáltató egyoldalú rendelkezése alapján lehetővé teszi éves szinten 400 óra rendkívüli munkavégzés elrendelését, változtatásra kerülhet, így maradna az a hatályos szabály, hogy a munkáltató által egyoldalúan elrendelhető rendkívüli munkavégzés maximum 250 óra, és kizárólag kollektív szerződésben lehet megállapodni éves óraszámának emeléséről (jelenleg ez 300 óra maximumot tesz lehetővé). Ez kifejezetten fontos eredmény, így remélhetőleg ezen túl is a 250 órás mértéknél magasabb óraszám csak kollektív szerződésben rögzíthető. A beterjesztő nem vetette el annak mérlegelését, hogy (amennyiben nem engedne az immár kizárólag csak kollektív szerződéssel lehetséges „tágításából”), ennek maximuma 350 óra legyen, magyarán a 400 órára még kollektív szerződésben se legyen lehetőség.
  2. A Javaslat másik - szakszervezetek által élesen kritizált - pontja, a hároméves munkaidőkeret, azon túl, hogy akár az egészséget is veszélyeztető módon szélsőségessé teheti a munkaidő felhasználását, a szakszervezetek határozott álláspontja szerint az uniós joggal sincs összhangban. A Javaslat készítői álláspontunk szerint téves logikával abból indultak ki, hogy az uniós irányelv két maximumszabályának [mely szerint a heti munkaidő maximuma (a túlórát is ideértve) 48 óra; és - bizonyos további feltételek fennállása esetén - kollektív szerződéssel ez a heti 48 órányi munkaidő egy éves munkaidőkerettel hasznosítható] úgy is meg lehet felelni, hogy a napi nyolc (némi egyszerűsítéssel heti 40) órás rendes munkaidő hároméves munkaidőkeretben osztható be. Ennek kapcsán legnagyobb problémaként a túlmunka díjazásának több évre való elhúzásának lehetőségét említjük, melyet - leegyszerűsítve - elég lenne háromévente elszámolni. Erről a felek még további egyeztetéseket folytatnak le a nemzetközi szabályozás és gyakorlat alapul vételével. A szakszervezetek mindezek mellett továbbra is tartják azon véleményüket, hogy a kollektív szerződés által megállapítható maximális munkaidőkeret jelenlegi feltételrendszere („technikai vagy munkaszervezési okok”) jelenleg is számos értelmezési nehézséget vet fel a gyakorlatban, kontúrjai bizonytalanok és a jogbiztonságot aligha szolgálja ebben a formában. Ezen a Javaslat által bevezetni szándékozott új feltételrendszer („objektív vagy műszaki vagy munkaszervezési ok”) sem javít; ez a szabály hasonlóan bizonytalan tartalmú, túl tág és visszaélésekre teremthet alapot. A szakszervezetek a közvélemény hiteles tájékoztatása miatt ismételten kihangsúlyozzák: a munkaidőkeret bővítése kizárólag ott történhet meg, ahol létezik kollektív szerződés és ebben a szakszervezet megállapodik a munkáltatóval! Megfontolását kérték - ezen szempontot is erősítve - a szakszervezetek annak, hogy az üzemi megállapodás, amely az Mt. alapján szabályozhatja a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget, azaz „átveszi” a kollektív szerződés szerepét, amennyiben nincs a munkáltatónál kollektív szerződéskötési képességgel rendelkező szakszervezet, ne legyen jogosult megállapodni sem a munkaidőkeret hosszában, sem a rendkívüli munkavégzés emelésében.
  3. Eredményként említjük a jelenleg alkalmazható legszélsőségesebb munkaidő-beosztási szabálynak a tervezett módosítását. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. Ez alól kvázi „kivétel”, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a megszakítás nélküli, a több műszakos, az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. Ezt a mértéket a szakszervezetek legalább a duplájára kérték emelni, magyarán minimum két heti pihenőnapot legyen köteles beosztani a munkáltató; ezt a beterjesztő is támogatásáról biztosította.
  4. A módosítással bekerülne egy új mondat is a jogszabályba, miszerint a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló kérésére vagy hozzájárulásával is módosíthatja. A munkaviszony egyensúlyhiányos, aszimmetrikus szerkezete miatt a „hozzájárulásával” feltételt a szakszervezetek aggályosnak tartják, mely súlyos visszaélésekre vezethet. Javasolták ezért e fordulatot elsősorban törölni, vagy másodsorban, ha a jogalkotó feltétlenül ragaszkodik a szabályhoz, akkor minimum írásos hozzájáruláshoz kötni, rögzítve, hogy a munkavállalót e körben semmilyen hátrány nem érheti. A benyújtó jelezte, hogy érti a felvetést és javasolja a szöveg egyértelműsítését, hogy az ne teremthessen alapot visszaélésekre.
  5. Végezetül megjegyezzük, hogy a szakszervezetek által tett egyes pontosítások is akceptálásra kerültek, melyek azonban inkább a jogalkalmazást segítik elő, érdemi változással nem járnak.

Budapest, 2018. november 28.

LIGA Szakszervezetek ***** Magyar Szakszervezeti Szövetség ***** Munkástanácsok Országos Szövetsége

LIGA Szakszervezetek ***** Magyar Szakszervezeti Szövetség ***** Munkástanácsok Országos Szövetsége

Ma rendkívüli VKF-ülés

Tájékoztatjuk, hogy a mai napon a munkavállalói oldal kezdeményezésére rendkívüli ülést tart a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma Monitoring Bizottsága.

Az ülés napirendjén a Munka törvénykönyve tervezett módosítása szerepel. A holnapi napon a módosítási javaslatot benyújtó országgyűlési képviselőkkel egyeztet a munkavállalói oldal. Az egyeztetések eredményéről ezt követően tájékoztatjuk tagszervezeteinket.

Budapest, 2018. november 27.

LIGA Szakszervezetek

Elfogadhatatlan a Munka Törvénykönyve módosítási javaslata!

A LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége értetlenségének ad hangot a Munka törvénykönyvét módosító egyéni képviselői indítványok láttán a munkaidő-szervezéssel összefüggésben. E törekvéseket már 2017 tavaszán a szakszervezetek a munkavállalók elemi felháborodását látva a Parlament Gazdasági Bizottsága előtt elmondott érveikkel visszavonatták.

Értetlenségünknek az az oka, hogy a multinacionális tőke érdekében egyes képviselők a 2017 áprilisában megakadályozott törvénymódosítási szándékot egy annál a kezdeményezésnél is rosszabb változatban próbálják ismét elfogadtatni a Parlamenttel. Egyértelmű választ várunk a kormánytól a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán arra a kérdésünkre, hogy bírja-e a kormány támogatását a munkavállalókat ellehetetlenítő, a magyar munkaerő-piaci viszonyokat, munkaügyi kapcsolatokat szétziláló próbálkozás.

Fenti álláspontunk alátámasztására az alábbi rövid szakmai összefoglalót ajánljuk mindenki figyelmébe:

Sajnálatos módon ismét egy olyan javaslat került az országgyűlés elé, amely lerontaná a Munka törvénykönyve munkaidő-szervezésre és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit. A javaslat nem titkolt célja az eddiginél is rugalmasabb munkaidő-szervezés lehetőségeinek megteremtése. A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a LIGA Szakszervezetek a tavalyi évben is tiltakozott a változtatások ellen; a mostani javaslat álláspontunk szerint még rosszabb, mint a korábbi előterjesztés.

Röviden: a javaslat mesterkélt, szokatlan és spekulatív. Közhely, hogy minél hosszabb a munkaidőkeret, az annál nagyobb „hullámzást” jelenthet a munkavállaló számára. A 3 év ebből a szempontból szinte beláthatatlanul, életszerűtlenül hosszú idő. A munkaidőkeret eleve komplex intézmény, így szabályozásának a további extrém bonyolítása indokolatlanul átláthatatlanná, kaotikussá tenné a munkaidő-kezelést a munkavállalók számára (illetve potenciális viták, konfliktusok, növekvő adminisztrációs nehézségek forrása is lehet). A kollektív szerződés által megállapítható [Mt. 94. § (3) bek.] maximális munkaidőkeret jelenlegi feltételrendszere („technikai vagy munkaszervezési okok”) jelenleg is számos értelmezési nehézséget vet fel a gyakorlatban, kontúrjai bizonytalanok és a jogbiztonságot aligha szolgálja ebben a formában. Ezen a Javaslat által bevezetni szándékozott új feltételrendszer („objektív vagy műszaki vagy munkaszervezési ok”) sem javít; ez a szabály hasonlóan bizonytalan tartalmú, túl tág és visszaélésekre teremthet alapot. A 3 év irreálisan sok abból a szempontból is, hogy adott esetben gyakori (különösen a potenciálisan érintett ágazatokban), hogy maguk a munkaviszonyok sem érik el ezt az időtartamot.

Hazánkban a vállalati szintű kollektív szerződések dominálnak, amelyek nem feltétlenül garantálnak valós kiegyensúlyozott alkut (és garanciát) minden esetben. Az eltérés lehetőségének minimálisan magasabb (pl. ágazati) szintű kollektív megállapodáshoz kötése jelentene valós garanciát, illetve egyébként motivációt az (ágazati) kollektív szerződések fokozottabb elterjedéséhez. Az ún. „Munkaidő Irányelv” 18. cikke általánosságban utal „a megfelelő kollektív szinten kötött megállapodások” fontosságára. Aggályos, hogy bármely szintű kollektív megállapodás „megfelelő” lehet-e ebből a szempontból. Jelenleg ezért még a most hatályos szabályozást sem tartjuk rendben levőnek.

Egészen sajátos helyen és módon, a javaslat végén rejtették el az Mt. 109. § (1) bek.-ének tervezett módosítását, amely a javaslat leginkább hátrányos rendelkezése. Az Mt. 109. § (1) bekezdésében a „kétszázötven óra” szövegrész helyébe a „négyszáz óra” szöveg lépne. A Javaslat így megemeli az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértékét évi 400 órára. Ezzel összhangban kikerülne a törvényből az a szabály, miszerint kollektív szerződés biztosíthat csak a törvényi „limittől” magasabb eltérést (eddig az Mt. szerint a teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, kollektív szerződésben ennél magasabb, de legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő köthető ki). Az általános indokolás így fogalmaz: „A törvénykönyv rendszerében rögzített jogosultságoknak és kötelezettségeknek egy adott munkahelyre, gazdasági tevékenységre való alakítása ugyanakkor a munkaviszony szereplőinek az érdekkörébe tartozik, ezért a rugalmas szabályozás elengedhetetlen feltétele a közvetlenül érintett felek megállapodása, melyet e törvénymódosítás ösztönözni kíván.”

Álláspontunk szerint ez a változtatás pontosan az ellenkező hatást fogja kiváltani. Jelenleg kifejezetten munkáltatói érdek a kollektív szerződések megkötése mögött, hogy kizárólag így lehet a törvényi mértéknél magasabb mértékű rendkívüli munkavégzést elrendelni. Ha ez az érdek megszűnik, akkor sok hatályban lévő kollektív szerződés is veszélybe kerülhet, csökkentve az amúgy is alacsony kollektív szerződéses lefedettséget, a kormányzati célokkal ellentétesen. Végezetül jelezzük, hogy 400 óra rendkívüli munkavégzés éves szinten akár két és fél havi többlet-munkát is eredményezhet. Erre szerződik egy munkavállaló?

Budapest, 2018. november 22.

LIGA Szakszervezetek ***** Munkástanácsok Országos Szövetsége

LIGA Szakszervezetek ***** Munkástanácsok Országos Szövetsége

Már érezhető a megnövekedett teher a hálózatban...

Észre sem vesszük és itt a karácsony!

Nagyon röpül az idő. Készülünk az év végére. Minden évben nagy kihívást jelent a Magyar Posta munkavállalói számára az év végi küldeménytömeg feldolgozása, kézbesítése.

Ebben az évben sem lesz egyszerű a feladatunk. Csak akkor tudunk megfelelni az elvárásoknak, amennyiben összefogunk, és minden terület kiveszi a részét az előtte álló feladatok teljesítése érdekében.

A Postás Szakszervezet levélben hívta fel a munkáltató figyelmét - valamint ezt követően a PÉT alkalmával is - arra, hogy a csúcsforgalom zökkenőmentes lebonyolításához elengedhetetlen a hálózatban dolgozó munkatársak többletteljesítménye.

Kértük a menedzsmentet, hogy dolgozza ki a hálózatban dolgozó munkatársak részére az év végi többletteljesítmény elismeréséhez kapcsolódó javaslatát.

Budapest, 2018. november 10.

Postás Szakszervezet

Többletteljesítmény elismerés!? Közeledik az év vége és a várható forgalomfelfutás

A menedzsment képviseletében több terület vezetője tartott tájékoztatást az érdekképviseletek részére az év végi csúcsforgalomra történő felkészülésről.

A szakterületek bemutatták, hogy a tervek szerint milyen forgalomfelfutásra, többletfeladatokra lehet számítani. Tájékoztatást adtak arról, hogy milyen intézkedések, beruházások történtek a forgalom zökkenőmentes lebonyolítása érdekében. Az átadott információk szerint a fejlesztések jelenleg is folynak, amelyek az ígéretek szerint még az év vége előtt segíteni fogják a munkatársak munkáját.

A Postás Szakszervezet - ismerve a jelenlegi helyzetet és látva a többletteljesítmény megjelenését - kérte a menedzsmentet a minőségi és mennyiségi munka ellenértéke elismerésének érdekében egyszeri juttatás kifizetésére. Célunk, hogy az idei évben is történjen egyszeri kifizetés munkavállalóink részére, mely érdekében mihamarabbi egyeztetést kezdeményezünk a megállapodás érdekében.

Hangsúlyosan kértük a hosszú szakmai tapasztalattal bíró munkatársaink kiemelését és elismerését.

Budapest, 2018. október 25.

Postás Szakszervezet

Készülünk a bértárgyalásra

A 2019-es évre rögzített százalékos mérték LEGALÁBB 6%

A hároméves keret-megállapodás utolsó szakaszához érkeztünk. A rögzített feltételek egyfajta biztonságot nyújtanak a keret tekintetében, de szükséges tovább dolgoznunk annak nagyságán, azonban az elosztás elveinek meghatározásában fontos szerepe van szakszervezetünknek.

Továbbra is elsődleges szempontként kezeljük a postai munka rangjának megőrzését, ahogy a 2018. évre vonatkozó bértárgyalásokon is egyik legfontosabb célunk a Magyar Postához lojális, szakmai tapasztalatukat itt kamatoztató munkatársak erkölcsi és anyagi elismertetése volt. A tavalyi évben elért eredményünk, hogy az alapbér-fejlesztés differenciálásában a szenioritás (a postai munkaviszony hossza) a megállapodásban rögzített feltételként szerepelt.

Több fordulóban, hangsúlyos érvelések alapján valósult meg a 20 éves vagy a feletti munkaviszony esetén 85%-ban alanyi jogú, 15%-ban pedig differenciált bérfejlesztés. Javaslatunkra került rögzítésre a végrehajtási utasításban, hogy a differenciálás során a munkáltatói jogkörgyakorlónak figyelembe kell vennie

A felkészülés során a tapasztalat elismerése mellett, a kialakult bérfeszültségek, a fluktuáció és a munkaerőhiány bérfejlesztéssel történő kezelésére fektetjük a hangsúlyt. Ehhez szükségünk van a segítségetekre! A szakszervezet akkor tud élni a nyomásgyakorlás lehetőségével, ha sokan állnak mögötte. Tárgyalási helyzetünket az erősíti, ha minél többen bekapcsolódtok a Postás Szakszervezet munkájába. Ahogy mindig és minden helyzetben, most is várjuk észrevételeiteket, javaslataitokat, kérjük, osszátok meg velünk a jó és rossz tapasztalatokat, hogy minél szélesebb munkavállalói kör tudása érvényesülhessen a bértárgyalásokon.

Budapest, 2018. szeptember 10.

Postás Szakszervezet

Két nap múlva számlán a II. negyedévi TÉR-VH ösztönző!

Érdekképviseleti javaslatok figyelembevételével kerültek finomhangolásra a TÉR-VH ösztönző utasításban rögzített feltételei a II. negyedéves kifizetés előtt.

A vezetők megkapták az egyéni mutatókkal feltöltött táblázatot, amelynek alapján értékelték a munkatársak teljesítményét. A kialakult értékek és a meghatározott fejkvóta alapján 2018. augusztus 24-én kerül kifizetésre a II. negyedévi ösztönző.

A TÉR-VH a végrehajtási szervezetek új ösztönző eleme, melynek forrását hét korábbi ösztönző (időszaki, gépkocsivezetői, PVMK, kiemelt települések kézbesítők, ügyféltéri keráru, küldeményirányítási, videó-kódolói) megszűnése biztosítja. A kifizethető keret összege ez évre nem változott. A további szükséges finomhangolások előkészítése érdekében várjuk észrevételeiteket, javaslataitokat, hogy a minőség javulását valóban szolgáló ösztönző rendszert tudjunk közösen kialakítani.

Budapest, 2018. augusztus 22.

Postás Szakszervezet

A Postás Szakszervezet, a POFÉSZ tagszakszervezeteinek és a MAPÉSZ közös nyilatkozata

Kedves Tagtársak! Kedves Munkavállalók!

Egy, a Hatvan Logisztikai Pont Munkavállalói Közösség nevében aláírt, az Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezete számára tagokat toborzó levél terjed a postások között. A szerző a Postánál működő szakszervezetek tevékenységét bírálva számol be a Postás Szakszervezet tisztségviselőivel történt személyes találkozásáról, amelynek során - állítása szerint - javaslatait, az általa tolmácsolt munkavállalói észrevételeket elutasítás fogadta, szakszervezetünk nem volt nyitott az általa felvetett problémák megoldására.

Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a több órás megbeszélés alkalmával tapasztalatból hívtuk fel a figyelmét arra, hogy a jószándékú, új lendületet adó kezdeményezésekre természetesen mindenkor fogadókészek vagyunk, de a kezdeményezőnek is tudnia kell néhány alapvető dolgot, mint pl. hogy a szögletest nem célszerű gurítani, a gömbölyűt meg nem kell cipelni. Vagyis a szakszervezeti munka nem nélkülözheti a szakmaiságot!

Különösen igaz ez a Magyar Postánál. Mindennapi munkánk során tapasztaljuk az állandó, gyors változásokat. Azt is érzékeljük, hogy aki frissen érkezik a postára, meg kell tanulnia azokat a speciális kifejezéseket, technológiákat, melyek a munka során jelen vannak, és ez milyen nehézségekbe ütközik. Mindezeket egy érdekvédőnek a posta egészére vonatkozóan, mélységeiben ismernie kell. Külsősként több mint nehéz követni, érteni az összefüggéseket. A Postás Szakszervezet tisztségviselői valamennyien postások, személyesen, telefonon vagy mailben a nap minden órájában elérhetőek, érdemi információkkal állnak a munkavállalók rendelkezésére.

A levél a továbbiakban olyan állításokat tartalmaz a Postánál működő szakszervezetek munkájának hatékonyságára, munkamódszerükre vonatkozóan, amelyek szintúgy távol állnak a valóságtól. Ezért a Postás Szakszervezet, a POFÉSZ tagszakszervezetei és a MAPÉSZ együttesen, az alábbi közös nyilatkozatban fogalmazza meg véleményét a munkavállalói oldal erejének szétaprózódására tett újabb kísérlettel kapcsolatosan.

Közös nyilatkozat

A szakszervezet valódi ereje az egységes fellépés lenne, lehetne. Ehelyett az elégedetlenségből, vagy a személyi ellentétekből eredően az egész országban újabb és újabb szakszervezetek alakultak és a szétaprózodottság vált általánossá. (Tisztelet a kivételnek!) Mindehhez hozzájárult még a szakszervezeti jogosítványok alapos törvényi megnyirbálása, így nem csoda, ha a széttöredezett, egymás rovására teret nyerni akaró szakszervezetek nem voltak képesek áttörést elérni a dolgozói igények képviseletében. Tehát vajon valóban jó megoldás - majd három évtized tapasztalata után - folytatni az osztódást? Mindenki azzal kezdte, hogy majd ők aztán most megmutatják! Az újabb és újabb elkeseredéseknek és lelkesedéseknek új utat, az összefogás útját kellene megtalálni, és együtt elindulni rajta!

A Postánál jelenleg működő érdekképviseletek már bizonyították, hogy tudnak és akarnak is eredményesen együttműködni a Magyar Posta ÖSSZES munkavállalójának érdekében.

Budapest, 2018. augusztus 17.

Postás Szakszervezet ***** POFÉSZ tagszakszervezetei ***** MAPÉSZ

Szép kártyák

Cafeteria: csak a SZÉP Kártya maradt - minden amit tudni érdemes

A parlament által elfogadott jövő évi költségvetésben csak a SZÉP Kártya maradt meg egyetlen cafeteria elemnek. Összeszedtük a használatához kötődő legfontosabb információkat.

Bővebben >>

LIGA-MASZSZ-Munkástanácsok nyilatkozata >>

Ösztönzőbb ösztönzőt várnak a postások

Több éves munkáltatói ígéret teljesült idén az ösztönző rendszer átfogó módosításával, melynek keretében a felosztási elvek néhány elem esetében jelentősen megváltoztak.

A Postás Szakszervezet az előkészítés folyamatában minden esetben élt véleményezési jogával, a megkapott tervezetekkel kapcsolatos aggályainkat írásban és a személyes egyeztetések alkalmával is közöltük a munkáltatóval.

Az új szabályozás szerinti első kifizetéseket követően sorozatosan érkeztek hozzánk azok a tagi megkeresések, amelyek arról számolnak be, hogy a felosztási elvek változása a bérfejlesztés ellenére számos munkavállaló esetében jövedelem kiesést okoz. Ezeket a tisztségviselőink által összegyűjtött tapasztalatokkal együtt továbbítottuk a munkáltatónak azzal a kéréssel, hogy mutassa be az érdekképviseleteknek, miként alakultak a kifizetések.

Felhívtuk a munkáltató figyelmét arra, hogy a kialakult helyzet kezelése érdekében szükségesnek látjuk egy olyan javaslat kidolgozását, amely alkalmas a célként kitűzött motivációs hatást elérni az érintett munkavállalói körben.

Arra kérünk Benneteket, hogy támogassátok munkánkat! Akik még nem tették, azok is küldjék meg észrevételeiket, osszátok meg velünk a kifizetéssel kapcsolatos tapasztalataitokat! Működjünk - ahogy szoktunk - hatékonyan együtt, ezúttal egy valóban ösztönző ösztönző rendszer kialakításának érdekében!

Budapest, 2018. május 31.

Postás Szakszervezet

Egyeztetés a létszámhelyzetről

Kedves Kollégák!

A tőletek kapott információk alapján kértük a munkáltatótól a 2018-as engedélyezett létszám változásának bemutatását.

Bár a munkáltató a bértárgyalás során a 2018. évre változatlan létszámról adott tájékoztatást, a megkereséseket összesítve azt tapasztaltuk, hogy a forgalomhoz igazodó létszám bizonyos területeken csökkentést eredményezett a hálózatban.

Az általános megkeresésen túl több szervezeti egység konkrét helyzetének felvázolásával kértünk felülvizsgálatot a kialakult helyzet kezelésére. A konkrét posták esetében megküldött jelzésekre adott munkáltatói válaszok is visszaigazolják, hogy valóban súlyos problémákkal küzdenek egyes területek. A munkáltató arról adott tájékoztatást, hogy a kiadott engedélyezett létszámot követően néhány esetben pozitív irányú létszámintézkedéseket tett.

Személyes egyeztetés keretében jeleztük a létszámhelyzetből adódó túlterhelés fokozódását, felhívtuk a figyelmet

A munkáltató elismerte, hogy nagyon nehéz időszakot élünk, és tájékoztatott arról, hogy megtesz mindent, amivel segítheti a munkatársak és a vezetők munkáját.

Az egyeztetés során kértük, hogy a hálózatra nehezedő megnövekedett feladatok zökkenőmentes elvégzése érdekében a segítségnyújtáson túl anyagilag is kerüljön elismerésre a munkatársak többletteljesítménye, mint ahogy ez a logisztika területén történt a csomagforgalom felfutása idején.

Nem könnyű időszak áll előttünk, amelyet közös erővel kell átívelnünk. Fontos, hogy a saját jövőnk érdekében tegyünk meg mindent, lépjünk fel a munkatársak és a munkahelyek megőrzése érdekében!

Ezúton is kérjük, jelezzétek a mindennapokban megélt nehézségeket, problémákat, amelyet továbbítunk a menedzsment részére, annak érdekében, hogy a lehető legszélesebb körből szerzett információk figyelembe vételével hozhassa meg döntéseit.

Eddigi tapasztalataink alapján már vannak elért sikerek.

Nélkületek nem megy! Értetek csak Veletek együtt tudunk fellépni a munkakörülmények javítása érdekében!!!

Budapest, 2018. március 8.

Postás Szakszervezet

Megszületett a megállapodás az alkalmazható munkaidőkeret felülvizsgálatáról

A munkáltató és a 2018. évi bérmegállapodást aláíró szakszervezetek (a Postás Szakszervezet és a Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetsége) megállapodtak a munkaidőkeret hosszának 2018. évi felülvizsgálatáról.

Megszületett a megállapodás az alkalmazható munkaidőkeret felülvizsgálatáról


Budapest, 2018. március 1.

Postás Szakszervezet

Együttműködési megállapodás a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának létrehozásáról

Együttműködési megállapodás a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának létrehozásáról

Fotó: Hossala Tamás

A mai napon a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, az alapító szakszervezetek és a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége megállapodott a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának (KVKF) létrehozásáról és annak ügyrendjéről.

A közüzemi szektorban működő vállalatok közötti számos azonosság az érintetteket arról győzte meg, hogy a nemzeti szintű munkaügyi kapcsolatok hazai rendszerét célszerű kiterjeszteni, illetve olyan (szektorális) szinten is formalizálni, ahol valamennyi érintett szereplő közös érdekeltsége biztosítható.

A Fórum létrehozásának elvi alapja a közszolgáltatások minőségi fenntartása és fejlesztése; megvalósulásával támogatást nyer a köztulajdon védelme, mint a magyar kormány által megfogalmazott kiemelt gazdasági és jogpolitikai cél. A szektorban a nemzetgazdaság versenyképességének növekedése a partnerek közös cselekvése kapcsán erősödhet.

Az együttműködési megállapodást a munkavállalói oldal képviseletében az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetei Szövetsége, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége, a Közúti Közlekedési Szakszervezet, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Postás Szakszervezet, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége, a Vasutasok Szakszervezete, a VDSzSz Szolidaritás, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége és a Vízügyi Szakszervezetek Országos Ágazati Szövetsége; a munkaadói oldalról a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége; kormányzati részről pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetői, delegáltjai írták alá.

Budapest, 2018. február 12.

Postás Szakszervezet

Képgaléria

Sajtószemle

Tagsági kártya

Tagozataink

Felvételi tagozat
Feldolgozási tagozat
Ifjúsági tagozat
Esélyegyenlőségi tagozat
Szállítási tagozat   Igazgatás-irányítási tagozat   Kézbesítő tagozat

Miért válassz minket? Mert...

  • a Postás Szakszervezetnek a munkavállalók felhatalmazása ad erőt, több mint hatvan éves múltja pedig a hitelesség garanciája. Célunk a munkavállalók élet- és munkakörülményeinek, munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi, bér- és jövedelemi viszonyainak, foglalkoztatási és szociális biztonságának javítása, a postai munka társadalmi szerepének elismertetése és a szerzett jogok megőrzése.

Tovább >>

  • egyedül nem tudod érvényesíteni alapvető érdekeidet. A közös fellépés nagyobb erő! Középszerveink területi szinten képviselik a tagság érdekeit, biztosítják az együttműködést a szakmai- és rétegtagozatokkal, amelyek azonos szakmájú, foglalkozású vagy élethelyzetű szakszervezeti tagok szervezetei. Tevékenységük az adott kör sajátos érdekeinek feltárására és megjelenítésére szolgál.

Tovább >>

  • ismerned kell a jogaidat és lehetőségeidet! Mit mond a Munka törvénykönyve, mit mond a Kollektív Szerződés? Nem lehet mindenki munkajogi szakértő - éppen ezért a Postás Szakszervezet valamennyi tagjának jár az ingyenes jogsegélyszolgálat az élet- és munkakörülményeket érintő kérdésekben. Szakértőink segítenek a munka világában felmerülő egyéni és csoportos problémák megoldásában.

Tovább >>

  • veled vagyunk a mindennapok gondjaiban és örömeiben. Rendkívüli élethelyzetekbe kerülő tagjainkat segéllyel támogatjuk, tájékoztatunk a „Postakürt Alapítvány” által biztosított szolgáltatásokról. Utazások, kirándulások, sportnapi rendezvények szervezésével, kedvezményes nyaralási lehetőségekkel segítjük a munkahelyi közösségek erősödését, a szabadidő kellemes eltöltését.

Tovább >>

  • tagsági kártyád felmutatásával az ország számos pontján vehetsz igénybe kedvezményes vásárlási lehetőségeket, egyes elfogadóhelyek pedig kiemelt ajánlataikkal a szabadidő kellemes eltöltését is támogatják. A tagkártya-elfogadóhelyek számának folyamatos bővülését a tagság szervező munkája biztosítja. Ebben Te is részt vehetsz, ha lakó- vagy munkahelyeden szeretnéd ezt a lehetőséget kihasználni.

Tovább >>

  • a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája tagszer-vezeteként véleményünk, érdekeink megjelennek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. A postánál működő szakszervezetek közül a Postás Szakszervezet egyedül részese a Nemzetközi Postai és Logisztikai Szakszervezeti Szövetség munkájának, mely a világon hárommillió, Európában kétmillió postai munkavállaló érdekeit képviseli.

Tovább >>

BELÉPÉSI NYILATKOZAT LETÖLTÉSE ITT!