Jogsegélyszolgálat
Miért válassz minket?
Tagkártya elfogadóhelyek
Középszerveink
Eseménynaptár
Nemzetközi kapcsolatok
Képarchívum
Szakmai újságunk
Szabadidős programok
Sajtószemle
A fenti képre kattintva a jobb olvashatóság érdekében, vagy szórólap céljára pdf-ként letölthető, vagy akár kinyomtatható!
A Magyar Posta Zrt. leányvállalatai közül csak a Postaautó Duna Zrt-nél működik érdemben érdekképviselet, a munkavállalók a Postás Szakszervezetet erősítik. Vajta Zoltán vezérigazgató és Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet elnöke a hároméves bérmegállapodás alapján március 30-án írta alá a 2017-re biztosított forrás felosztási elveiről kötött megállapodást, amely szerint a munkavállalók a május 5-ei bérrel, 2017. január 1-ig visszamenőleges hatállyal kapják meg járandóságukat.
A szakszervezet jelenléte minden munkahelyen számos előnyt biztosít a munkavállalók számára. Ez a jelenlét az idei évben még jelentősebb szerepet kapott, hiszen a bérfejlesztés megvalósítása kiemelkedő jelentőségű egyeztetést várt el a tárgyalófelektől.
A bértárgyalás folyamatában a kormányzati részről megjelenő, a többségi állami tulajdonú vállalatokra vonatkozó elvárás értelmében három évre vonatkozó megállapodás-tervezetet írtak alá a postánál működő szakszervezetek és a munkáltató, amelyet jegyzőkönyv formájában rögzítettek, és megküldtek a tulajdonos számára. A benyújtott jegyzőkönyv elfogadása szolgált alapul a további tárgyalások lefolytatására és a bérmegállapodás megszületésére. A postai szakszervezetek és a munkáltató közös lobbi tevékenységének eredményeként 2017-ben 14%, 2018-ban 12%, 2019-ben 6%-os emelésben állapodhattak meg a tárgyalófelek. Ezzel egyidejűleg került sor a Postás Szakszervezet és a Postaautó Duna Zrt. vezérigazgatója által aláírt, a leányvállalat munkavállalóira vonatkozó, a postaival azonos százalékos mértékeket tartalmazó jegyzőkönyv aláírására, benyújtására és tulajdonosi jóváhagyására is.
A Postaautó Duna Zrt-nél az idei, társasági szinten 14%-os mérték a törvényi kötelezettséggel együtt, sávos bérfejlesztésben, az alábbi felosztási elvek szerint valósul meg:
A minimálbérre és garantált bérminimumra történő emelés a jogszabálynak megfelelően megtörtént.
Azok a munkavállalók, akik ebben nem voltak érintettek, vagy a minimálbérre/garantált bérminimumra történő ráállás esetükben kisebb mértékű emelést jelentett volna, a saját bérkategóriájuknak megfelelő sávos bérfejlesztésben részesültek.
0 - 139 000 Ft |
18%
|
| 140 000 - 149 999 Ft |
16%
|
| 150 000 - 169 999 Ft |
14%
|
| 170 000 - 199 999 Ft |
13%
|
| 200 000 - 299 999 Ft |
12%
|
| 300 000 - 399 999 Ft |
8%
|
| 400 000 - 499 999 Ft |
6%
|
| 500 000 - 999 999 Ft |
2%
|
Bérfejlesztést azok a munkavállalók kaphattak, akiknek munkaviszonya 2016. december 31-ét megelőzően kezdődött, és 2016. június 1-jét követően nem részesültek soron kívüli bérfejlesztésben, valamint a bérfejlesztés végrehajtásakor (2017.04.10.) munkaviszonyuk folyamatosan fennállt.
A sávos bérfejlesztésben érintett munkavállalók alanyi jogon váltak jogosulttá a bérfejlesztés 50%-ára. A további 50%-ot a munkáltatói jogkörgyakorló differenciáltan oszthatta szét a munkavállalók között.
A megállapodás tartalmazza a VBKJ keretösszegét is, amely a 2016. évivel azonos mértékű, bruttó összege 230 188 Ft/fő/év.
Budapest, 2017. április 28.
Történelmi jelentőségű ez a bérmegállapodás, amelyet három évre vonatkozóan kötöttek meg a társaságnál működő szakszervezetek és a Magyar Posta menedzsmentje. Nem csak azért, mert a több hónapon áthúzódó tárgyalássorozat eredményeként az átlagos bérfejlesztés mértéke emberemlékezet óta a legmagasabb - 2017-ben 14%, 2018-ban 12%, 2019-ben 6% -, hanem azért is, mert a részletekben először sikerült érvényesíteni a postai munkaviszony idejének és a munkavállalók ezenközben felhalmozódott szakmai tudásának, tapasztalatának, lojalitásának elismerését is.
Habár a tárgyalások már december elején megindultak, hosszú időn keresztül kellett a türelmeteket és támogatásotokat kérjük addig, amíg a holtpontról egyáltalán el tudtunk mozdulni. Akkor szembesültünk ugyanis azzal a ténnyel, hogy a minimálbérre és a garantált bérminimumra történő ráállás - az érintett munkavállalók magas száma miatt - az előző években bérfejlesztésre fordítható keretösszeg dupláját igényli. Ami azt is jelenttette, hogy a törvényi kötelezettségnek való megfelelést követően a menedzsmentnek csupán csekély mértékű, 3%-os ajánlat megtételére maradt lehetősége, ez pedig a munkavállalók számára természetesen elfogadhatatlannak bizonyult.
Ebben a stádiumban elsősorban arra törekedtünk, hogy a 2016-os év teljesítményének elismeréseképpen mielőbb meg tudjunk állapodni az egyszeri juttatás kifizetésében. 2016. december 13-án írtuk alá azt megállapodást, amelynek alapján még december hónapban, két részletben, a munkaszerződés szerinti napi munkaidő függvényében, Posta Paletta Ajándék Utalvány formájában kapták meg a jogosult munkavállalók az elismerést.
Ezt követően jelezte az egységes munkavállalói oldal a munkáltatónak, hogy a bérfejlesztésre fordítható forrás és a bemutatott mérték meg sem közelíti a munkavállalói elvárást. Ennek következtében a Magyar Posta stabil működésének biztosításához, a munkavállalók tömeges elvándorlásának megállításához további források bevonására lesz szükség. Egyidejűleg levélben kerestük meg Bártfai-Mager Andrea kormánybiztost, Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztert és helyettesét, Fónagy Jánost, valamint Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert annak érdekében, hogy a többségi állami tulajdonú vállalatként működő Magyar Posta számára támogatást kérjünk a bérek rendezéséhez. Közös eredményünk, hogy szakmai alapon megfogalmazott igényeinket a munkáltató elfogadta, a tulajdonos pedig támogatta a közös szándékot. Így végül a február 24-én megszületett, három évre vonatkozó megállapodás fontos és előremutató bérfejlesztési lehetőséget teremt a Magyar Posta munkavállalói számára a tisztes bérhez történő felzárkóztatáshoz.
A megállapodásról aláírt jegyzőkönyv azonban még csak a kialakított közös álláspont rögzítésére szolgált a tulajdonosi joggyakorló szervezet számára. Az erről kiadott belső tájékoztatás nyomán azonban máris olyan nemtelen csatározás indult el a közösségi oldalakon, amelynek résztvevői ugyan részletes információk hiányában, de eleve bizalmatlan, olykor kifejezetten rosszindulatú bejegyzésekkel alacsonyították le a szakmát, fordultak egymás ellen és vonták kétségbe az elért eredményeket.
A közösségi oldalak etikus vagy ízléses használata nyilván egyénileg változó megítélés alá esik. Van azonban egy határ, amit senkinek nem tanácsos átlépnie, már csak azért sem, mert a Munka törvénykönyve rendelkezik arról, hogy milyen következményeket vonhat maga után, ha munkahelyünk problémáit, belső történéseit kivisszük a nyilvánosság elé. Ennek közös végiggondolása nem tartozik a bérmegállapodás értékeléséhez, ám néhány bejegyzésre mindenképpen reagálnom kell.
- Elsősorban arra, miszerint „a minimálbér- és garantált bérminimum-emelést az állam adta, így az nem része a bérfejlesztésnek és nem a szakszervezetek munkájának eredménye”. De. Igen. Csak éppen egy másik, magasabb szinten. A szakszervezet, amelynek munkáját esetleg éppen kívülről bírálod, tárgyal a munkáltatóval, és itt éri el eredményeit. Ez a szakszervezet azonban tagja egy konföderációnak is, amelyben tagsága érdekeit képviseli. A konföderáció pedig kormányzati szinten tárgyal összes tagszervezete érdekeinek képviseletében. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése nem ajándék volt, hanem szakszervezeti kezdeményezésre, hosszú évek kitartó szakmai munkájának eredményeképpen valósult meg, és szerves részét képezi a postai bérfejlesztésnek is.
- Visszatérő téma volt, hogy miért pont a logisztikai terület került kiemelésre a bérfejlesztésben. Ez egyértelműen a munkaerő-piaci helyzetből következik. Bár számos területen okoz nehézséget a munkaerőhiány, jelenleg legfőképpen itt okozhat fennakadást a rendszer belső mozgásában. (És ha már munkaerőhiányról beszélünk, hadd mondjak köszönetet itt is a betanítóknak, és azoknak a kollégáknak, akik napi szinten küszködve a nehézségekkel, biztosítják a működést és annak színvonalát.)
- Talán a kormányzati kommunikáció leegyszerűsítésének eredményeképpen nyert teret az a tévhit, hogy minden egyes postai munkavállaló 14%-os bérfejlesztésben részesül. Szeretném nyomatékosítani, hogy a bérfejlesztés egységes százalékos mértékének meghatározása a társasági szintet jelenti, azaz a rendelkezésre álló bértömeg mértékének százalékos emelkedését. Ez az a keretszám, amelynek felosztásáról az érdekképviseletek és a menedzsment együttesen állapodnak meg. Így történik majd a következő két évben is, az előre meghatározott keretek felosztásánál.
Végezetül hadd köszönjem meg a türelmeteket és támogatásotokat, a hozzánk eljuttatott észrevételeket, amelyekkel segítettetek minket ezekben a hónapokban. Köszönetet a bérbizottság és a tárgyalódelegáció tagjainak a kiemelkedő szakmai színvonalon végzett, fáradtságot nem ismerő munkáért.
Kérlek benneteket, ha bármilyen kérdés felmerül, keressétek tisztségviselőinket bizalommal. Ha egyéb elfoglaltságom nem akadályoz, rendelkezésetekre állok én is a problémák megoldásában.
Budapest, 2017. április 5.
Tóth Zsuzsanna elnök
