Hírek

[ 2020-07-29 ] Mit kell tudni a sztrájkról?

A sztrájk a felek közötti kollektív munkaügyi vita megoldásában csak végső nyomásgyakorló eszközként szerepelhet. A Postai Sztrájkbizottságot alkotó szakszervezeteknek nem a munkabeszüntetés a célja, hanem a békés megegyezés, a sztrájk elkerülése! A sztrájkot megelőző egyeztetés célja a konfliktus békés rendezése, a sztrájk lehetséges elkerülése, ezért annak megtartása mindig kötelező! Sztrájk az előzetes egyeztetés ideje alatt, egy alkalommal, legfeljebb két órát meg nem haladó időtartamban is folytatható, ezt nevezi a szakzsargon „figyelmeztető” sztrájknak.

A Sztrájktörvény alapján annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez – így a postánál is – csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. A postánál a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény állapítja meg, ugyanakkor részletes törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során célszerű a még elégséges szolgáltatás mértéke mellett annak feltételeiről is megállapodni!

Nem tartható sztrájk, ha az az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyezteti vagy elemi kár elhárítását gátolja, továbbá jogellenes a sztrájk, ha a résztvevők az együttműködési kötelezettségüket megsértik vagy visszaélnek a sztrájkjogukkal, illetve, ha a sztrájk gyakorlása a még elégséges szolgáltatás teljesítését gátolja. A sztrájk célja nem ütközhet az Alaptörvénybe, illetve jogellenes akkor is, ha egyedi munkáltatói intézkedéssel vagy mulasztással szemben folytatják, amelynek megváltoztatására vonatkozó döntés bírósági hatáskörbe tartozik. A sztrájk továbbá csak akkor lehet jogszerű, ha a követelésekkel kapcsolatosan nincs hatályban kollektív szerződés (korábban megkötött bérmegállapodás).

Ki sztrájkolhat? A sztrájk a munkavállalók joga! A sztrájkban azok a dolgozók is részt vehetnek, akik nem tagjai a szervező szakszervezetnek.

Mi a célja? A sztrájk célja mindig gazdasági jellegű, akkor is, ha bérnövekedésért, akkor is, ha általában véve a munkakörülmények javítása érdekében szervezik. A sztrájk a munkavállalókat közvetlenül érintő gazdaság-, szociálpolitikai és munkaügyi kérdések megoldását szolgálhatja.

Mit akarunk elérni? Nyomásgyakorlás céljából szervezzük a munkabeszüntetést, amely a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek érvényre juttatását szolgálja. A postánál még mindig nem született bérmegállapodás! Célunk a 10%-os alapbérfejlesztés!

Mi a munkavállalók kötelezettsége? Sztrájk ideje alatt a munkahelyen munkára képes állapotban a kijelölt helyen kell tartózkodni. A munkáltatónak tett nyilatkozatával vállalja a sztrájkban való részvételt. Ugyanakkor a munkáltató előzetesen nem „listázhatja” a munkavállalókat arról, hogy sztrájkolnak-e vagy sem!

A sztrájkban érintett feleknek a sztrájk kezdeményezésétől kezdve végig az egész eljárás, illetve sztrájk során be kell tartaniuk egyes magatartási követelményeket. Ezek a következők:

- a felek kötelesek egymással együttműködni (ez elsősorban a folyamatos egyeztetés fenntartását jelenti),
- a sztrájkban való részvétel önkéntes, ezért az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető. A jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozókkal szemben a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni.

A munkavállalót hátrányos megkülönböztetés érheti-e a sztrájkban való részvétel miatt? Nem, a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül munkaviszonyból eredő kötelezettség megszegésének, ezért a dolgozóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető.

Bér jár-e a sztrájk idejére? A sztrájk miatt kiesett munkaidőre nem illeti meg fizetés a dolgozót, ezt kompenzálhatja tagjainak a szakszervezet.


Postás Szakszervezet