III. A VI. kongresszustól a 25 éves jubileumig

1961 januárjában a „Budapesti Bizottság” hírei között olvashatjuk: Az 1960/61. oktatási év megkezdése óta 49 gyermeket részesítettünk 23 napos ingyenes gyógy- illetve (napi 6 forintos szülői hozzájárulással) iskolás gyermek üdültetésben. Az oktatási év befejezéséig még 38 –elsősorban előzetes iskolaorvosi javaslat alapján –egészségileg rászoruló gyermek részére biztosítunk beutalást. A VIII. Kongresszus jegyzőkönyvében ez így jelent meg: A beszámolási időszakban bel- és külföldi kedvezményes szakszervezeti üdültetésben több mint 18000, vállalati üdültetésben mintegy 4000 postás dolgozó részesült.
Ugyanebben az időszakban gyermeküdültetésben 6500-an részesültek. Vajon hányan emlékeznek a következő újságcikkre: Megalakult a Postás Természetbarát Egyesület. 1961. március 12-én tartották a postás természetjárók alakuló küldöttközgyűlésüket a Benczúr utcai kultúrotthon dísztermében. …Kéri Gyula elvtárs, a KV Szervezési és Sportosztályának vezetője elnöki megnyitója után 10 budapesti és 13 vidéki természetjáró osztályunk 22000 tagjának 47 küldötte vitatta meg a szakbizottság beszámolóját, amelyet Zoltán Imre elvtárs a szakbizottság elnöke tartott. S most nézzük, hogyan számolt be a sporttevékenységről a szakszervezet vezetősége a küldöttgyűléseken: Valamennyi sportágat – a turisztikát és tömegsportokat is – figyelembe véve évről évre gyarapodott a testedzésben résztvevők száma. 1960-ban 13 000-en, 1962-ben már mintegy 17 000-en vettek részt tömeges kirándulásokon, szerepeltek a különböző rendezvényeken. …1963-1967 között Budapesten és vidéken összesen 20 postás sportkör és 65 sportcsoport működött. A sportkörök tagjainak száma 5142, a sportcsoportok tagjainak száma 2712 volt. A 9 vidéki és 5 budapesti sportkör évi 592.000 Ft, a postás sportegyesület pedig 1.140.000 Ft anyagi támogatásban részesült. Ezen felül szakszervezetünk sportcélokra évenként több mint 300.000 Ft támogatást biztosított.

1961. december 5-én került a posta második ötéves terve a szakszervezet központi vezetősége elé. A benne foglaltakat átvizsgálva a központi vezetőség a következő határozatot hozta: A posta második ötéves terve megvalósítása érdekében a szakszervezet szervei minden szinten hathatós segítséget nyújtsanak a posta szakmai vezetésének. A terv végrehajtása megköveteli, hogy a postás dolgozók kezdeményező készségét, alkotó erejét a következő időszakban maximálisan a második ötéves terv tudatos teljesítésére irányítsuk. A határozat ezután részletesen megjelöli a postai tervfeladatok kialakításával és végrehajtásával, a szocialista munkaverseny szervezésével, az újítómozgalommal, a műszaki fejlesztéssel, a szakmai képzettség növelésével, a minél jobb és biztosabb munkafeltételek kialakításával, a munkavédelemmel, a bérezéssel, a politikai nevelőmunkával, a szakmai- szakszervezeti vezetés színvonala megjavításával kapcsolatos legfontosabb, konkrét szakszervezeti teendőket. Most egy 1962. évi decemberi taggyűlést idézek meg a Képes Postás 1962. évi decemberi számából: Az év utolsó taggyűlését tartotta közelmúltban a Postai Tervező Iroda szakszervezeti bizottsága.

Ez alkalommal 170 dolgozó közül 15-en jelentek meg. Lévay-Szabó János elnök megnyitója után Rátky Béla SZB titkár tartotta meg a szakszervezeti bizottság egész évi munkáját értékelő beszámolóját. A Postai Tervező Iroda elmúlt háromnegyed évi teljesítmény terve 4 370 000 forint volt –hangoztatta –a teljesítés pedig 4.630.000 forint. Ez 106 százalékos teljesítést jelent. A második ötéves terv még hátralevő időszakában és a harmadik ötéves terv irányelveiben a jelenlegi körülmények között nagyobb feladatok várnak a POTI-ra. A beszámoló részletesen értékelte a termelési bizottság, a műszaki bizottság, a nőbizottság tevékenységét. Beszámolt a társadalombiztosítási tanács, a gazdasági felelős, a kultúr- és sportfelelősök jó munkájáról. Ismertette a szakszervezeti bizottság 1963. évi költségvetés tervezetét, amit a taggyűlés jóváhagyott, illetve a beszámolóval együtt elfogadott. A most feldolgozott 10 év alatt öt olyan jelentős postai esemény (postatörvény, jubileumi megemlékezés és VIII. kongresszus, gazdasági reform, 25 éves a postás szakszervezet) történt, melyekkel a postai lapok és a beszámoló jelentések is részletesen foglalkoztak. Időrendben elsőként az országgyűlés 1964. június 25-i ülésén elfogadott új postatörvényt említeném, melynek érdekessége, hogy ekkor már majdnem húsz éve annak, hogy vége a II. világháborúnak, mégis – a Postaügyi Értesítőben lehozott új utasításokat leszámítva – még az 1936-ban bevezetett postatörvény volt életben. A postáról és a távközlésről szóló, július 1-jén hatályba lépő 1964. évi II. törvény több pontjában eltért a korábbitól. Az új postatörvény megjelenése pedig szükségessé tette az új postaszabályzat kiadását. Erről a postás szakszervezet VII. Kongresszusán a következők hangzottak el: A beszámolási időszak nagy jelentőségű eseménye volt, hogy 1964. június 30-án kihirdették az 1964. évi II. törvényt a postáról és a távközlésről.

Az új törvény kimondta, hogy a postai és távközlési tevékenység állami feladat, amelyeket kizárólagos joggal a Magyar Posta lát el. A törvény részletesen megállapítja a Posta tevékenységét az ún. hagyományos postai és a távközlési szolgáltatások körében. Kimondja, hogy a Posta a feladatkörébe tartozó szolgáltatásokat – meghatározott feltételek mellett – teljesíteni köteles. A törvény meghatározza a Posta felelősségét. …A Postatörvény egységesen összefoglalja és szabályozza a Posta jogállását a népgazdaságon belül. Megszabja a Posta feladatait és kötelezettségeit az igénybe vevő felekkel szemben. A Postások Szakszervezete újságjában interjút közölt Horn Dezső – egykori főtitkárral, majd elnökkel, aki ebben az időben – a Magyar Posta vezérigazgatójaként a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese volt. A lap beszámolt a tervteljesítésekről, a postatörvény illetve a szabályzat eredményeiről.
Haladva az időben, következő nagy esemény volt a százéves független Magyar Posta centenáriumi ünnepségsorozata, mely egybeesett a Postás Szakszervezet 1967. június 29-30-án megtartott VIII. kongresszusával. Ott dr. Zsuffa Szabolcs mb. főtitkár ünnepi beszédében arról beszélt, hogy Szakszervezetünk becsületbeli ügye, hogy a történelmi évforduló ünnepi hangulatában, az új irányítási rendszer bevezetésének előestéjén, régi fényében újítsa meg és tegye közkinccsé a postás dolgozók előtt azokat a haladó szakmai hagyományokat, amelyek a Magyar Postást az elmúlt 100 év alatt valóban hivatása magaslatára emelték.

Lassan elérkeztünk 1970. március 12.-hez, amikor a postás szakszervezet „Központi Vezetősége ünnepi ülésen emlékezett meg hazánk felszabadulásának és szakszervezetünk megalakulásának 25. évfordulójáról.” Az ünnepi beszéd elhangzása után 145-en a „Szakszervezeti Munkáért”kitüntető jelvényt, 8-an „Posta Kiváló Dolgozója” kitüntetést, 13-an Miniszteri Dicséretet, illetve Vezérigazgatói Elismerést kaptak.