Array ( [0] => 809 [pic_id] => 809 [1] => 450 [hir_id] => 450 [2] => mszosz-1_id_450.jpg [kep] => mszosz-1_id_450.jpg [3] => 1 [flag] => 1 )

Hírek

[ 2011-02-23 ] Bérfeszültség és bértorlódás az egykulcsos SZJA bevezetésének eredménye

MSZOSZ sajtótájékoztató, 2011. február 22.

A megszokottól eltérően alakulnak idén a bértárgyalások, és erről leginkább az SZJA törvény módosításai tehetnek. A helyzet olyan feszültté is válhat, hogy a munkavállalók akár a sztrájkig is eljuthatnak – hangzott el az MSZOSZ sajtótájékoztatóján, amely a szövetség elnökségi tagjai is részt vettek.



A háromszázezer forintnál kevesebbet keresők – a bérből és fizetésből élők nyolcvan százaléka tartozik ide – nettó keresetcsökkenést szenvedtek el a változtatások eredményeként. Tovább rontotta helyzetüket az adójóváírás és az egyéb kedvezmények szabályozásának változásai is.

Az OÉT keretében kötött megállapodások csak a bérminimumra és a minimálbérre vonatkozóan kötelezőek, a bérajánlások tekintetében nem azok, és ezzel tisztában vannak a munkaadók, ezen nem változtathat sem akciócsoport sem egyéb intézkedés – mondta Pataky Péter, a konföderáció elnöke.

A bértárgyalások az utóbbi tizennyolc évben ősztől májusig is eltartottak, s bár az MSZOSZ ennek sosem örült, mivel az árak legjelentősebben általában az év elején emelkednek, idén ez az eltolódás jobban kiütközik, mivel a munkavállalók nagy része februárban kevesebb fizetést vihetett haza, mint tavaly.

Az elnök idézte Orbán Viktor miniszterelnököt, aki szerint úgy kell végrehajtani az idei béremeléseket, illetve a bérrendezést, hogy a tizenhat százalékos egykulcsos adórendszer erényei érvényesüljenek. Az MSZOSZ szerint ezek az erények úgy érvényesültek, hogy akiket preferál a kormány, azok a háromszázezer forintnál többet keresők. Hozzátette még, hogy a parlamentnek a saját háza táján kellene körülnézni, mert az ott ülő képviselők egy része polgármester is és az önkormányzatoknál nem hajtanak végre bérfejlesztést, sőt, vissza akarnak venni (vagy már meg is tették) az egyéb juttatásokból.

Az MSZOSZ elnöke szerint két megoldással lehetne orvosolni a helyzetet: az adójóváírás maximális összegének tizennégyezer-ötszáz forintra történő megemelésével, illetve ha a szuperbruttósítás csökkentésének előrehozásával, legalább sávosan, az adójóváírás csökkentésének ellentételezésére. A vállalkozások kompenzálásának lehetőségét nem tartaná jó megoldásnak az elnök.

A helyi bértárgyalások tapasztalatairól Pataky Péter elmondta, néhány ágazatban sikerült jó eredményeket elérni, ilyenek a gyógyszeripar és az villamosenergia-ipar, ugyanakkor vannak olyan ágazatok – a mezőgazdaság, a könnyűipar, az építőipar és a kommunális szolgáltatások –, ahol az a dilemma, hogy bért adjanak, vagy elbocsátások fejében bért emeljenek. A MSZOSZ elnökségi tagjai, tagszervezeti vezetők – Balogh Béla Vasas Szakszervezeti  Szövetség elnöke, Kónya Gusztávné SZTDSZ elnök, Molnár Judit alelnök HVDSZ 2000, Dr. Sáling József KASZ elnök, Varga Éva BDSZ alelnök, arról számoltak be, hogy nagy a szóródás a különböző vállalkozások bérajánlata között, és ezek rendszerint alacsonyabbak, mint amit szakszervezetek elfogadhatónak tartanak. A közszféra alkalmazottai is rosszabbul jártak, ráadásul náluk jellemzően nincs cafetéria, emellett jelentős a munkakiszervezés és mivel ezek a munkavállalók már nem közalkalmazotti státuszban dolgoznak, rájuk már nem vonatkoznak a közszféra juttatásai, ugyanakkor helyi szinten nincsenek bértárgyalások.

Az MSZOSZ elnöke a gyerekkedvezménnyel kapcsolatban kifejtette, hogy a bérnek semmi köze a gyerekneveléshez. A bérmegállapodásoknál ezt nem lehet figyelembe venni, diszkriminatív hatása van, és a versenyszférában ez nem is kerül elő a bértárgyalásokon.
Újságírói kérdésre válaszolva az elnök közölte, az április 9-re meghirdetett nemzetközi demonstrációt az Európai Szakszervezeti Szövetség, illetve a hat magyarországi konföderáció közösen tartja, az április 8-9-i EU-s pénzügyminiszterek tanácskozásának idejére időzítve. A cél, mint az összes eddigi az EU soros elnökségét adó ország fővárosában szervezett tüntetésnek: felhívni a figyelmet arra, hogy a válságból való kilábalást, a versenyképesség javítását nem lehet a legkiszolgáltatottabbak rovására megoldani.


Baka Zsuzsa