V. Nők a postás szakszervezet élén

1980-ban október 25-26-án került sor a Postások Szakszervezetének XI. Kongresszusára, ahol a a következő öt évre Csáki Lászlónét választották meg főtitkárrá. Munkáját, a 85 központi vezetőségi tag mellett, a héttagú Számvizsgáló Bizottság segítette. Az itt elfogadott kongresszusi határozat végrehajtása érdekében a szakszervezet vezetősége elsőrendű célként tűzte ki, hogy „a dolgozók mozgósításával, a szakszervezeti mozgalom sajátos eszközeivel segítsük a posta VI. ötéves tervének végrehajtását. E céllal összhangban legfontosabb feladatunknak tekintettük – s napjainkban is az – hogy segítsük a szolgáltatások mennyiségi és minőségi színvonalának megtartását és helyenkénti emelését: a gazdálkodás eredményességének javítását és a takarékosságot.” – nyilatkozta 1985 augusztusában Péntek Petronella, a központi vezetőség titkára.

A VI. ötéves terv idején történt meg a Magyar Posta nagymérvű átszervezése. Az 1981-ben elindított folyamat első lépéseként 1983-ban a posta kivált a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium szervezetéből, és 1983. július 1-től önálló népgazdasági ágazatként működött egészen 1989. január 1-ig. Az önállóvá válás előkészítési munkálatai során, a különböző javaslatokat, majd a végleges szervezeti elképzeléseket a posta vezetősége és hat fórum, köztük a Postások Szakszervezetének elnöksége, valamint központi vezetősége tárgyalta meg és hagyta jóvá.

Egy érdekes, s talán sokak által mára már feledésbe merült epizód a – Postások Szakszervezete által támogatott – gyermekek nyári táborozásáról: 1983 tavaszán a SZOT Ifjúsági Bizottsága, a Művelődési Minisztérium, az Állami Ifjúsági Bizottság felhívást adott ki a szakszervezetek részére, az iskoláskorú gyermekek tartalmas nyári táborozásának megszervezésére. Ehhez a felhíváshoz csatlakozott a Postások Szakszervezete is és a TSZB titkárok segítségével több postai szervezeti egység szervezett egy- és kéthetes nyári tábort dolgozóik gyermekeinek.

1986. január 11-12. között Budapesten a Cházár András utcai székházban került sor a Postások Szakszervezete XII. Kongresszusának a megtartására. A XI. kongresszus óta végzett munkáról a központi vezetőségnek kellett számot adni. Most idézzünk fel néhány mondatot az ott elhangzottakból: Szakszervezetünk különböző szintű választott testületei, aktivistái következetesen és eredményesen tevékenykedtek a kongresszus határozatainak a megvalósításán. A nehezedő gazdasági környezetben is azon dolgoztak, hogy megőrizzék a vívmányokat és a lehetőségek felkutatásával előmozdítsák a postás dolgozók legégetőbb gondjainak enyhítését.

Mindezt a tagsággal szoros kapcsolatban, részvételükkel és az egyes kérdések helyes és szükséges rangsorolásával végezték el. Hozzájárultak a társadalom és a posta gazdasági céljainak a megvalósításához, segítették a szolgáltatás javítását, mozgósítottak a feladatok végrehajtására. Eredményesen képviselték és védték a tagság érdekeit, dolgoztak a postás dolgozók társadalmi megbecsülésének, elismerésének növeléséért, fő gondjainak megoldásáért.

A XII. Kongresszuson Gricserné Heszky Enikőt a Miskolci Postaigazgatóság távközlési és műszaki igazgatóhelyettesét, a központi bizottság egyik volt tagját választották meg a küldöttek a Postások Szakszervezetének főtitkárává. A Postás Dolgozó 1986. februári számában így nyilatkozott terveiről: Szakvezetőként is azt tartottam fontosnak, hogy a postai és távközlési szolgáltatásokban sokkal gyorsabb műszaki-technikai fejlesztésre kell törekednünk, de a legkorszerűbb technika sem ér semmit, ha nincs ott mellette a munkáját szerető és értő ember. Ezért a postás dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása, munkájának megbecsülése, egyúttal a tagság nevelése és mozgósítása legalább olyan fontos feladat, mint a fejlesztés ütemének gyorsítása. A Postások Szakszervezete eddig is ezt az álláspontot képviselte, és továbbra is ezen az úton kell előrehaladunk. Tehát főtitkárként én a folyamatossághoz szeretnék hozzájárulni.

Nehéz időszakban került az új főtitkár a szakszervezet élére. A posta államtitkári szinten való képviselete 1989. január 1-jével megszűnt. Tóth Illés államtitkár, a posta elnöke nyugdíjba vonult. 1988 novemberétől Köteles Zoltánt nevezték ki a posta új elnökévé. Januártól megalakult a Közlekedési, Hírközlési és Építési Minisztérium. Az új minisztérium felállásával változott a posta szervezete is, különváltak az államigazgatási és a vállalati feladatok. Az új postatörvény elfogadásra várt. 1989 januárjában nagymértékű áremelések voltak: felemelték a hírlapok árát, februártól pedig egyes postai és távközlési szolgáltatások ára lett magasabb. A Postás Dolgozó 1989. januári számában Rácz Judit újságíró azon kérdésére, hogy „Mindez azt jelenti, hogy a szakszervezeti tevékenységben is változtatásokra van szükség?” a főtitkár azt válaszolta: „Igen. A szakszervezeti tagság természetes és jogos igénye, hogy az érdekvédelem, az érdekképviselet még erőteljesebb, határozottabb legyen. A Postások Szakszervezete – feltehetően azért, mert a felszabadulás után az elsők között alakult meg, demokratikusan, a ma divatos szót használva: alulról építkezve – ragaszkodik az egységhez most is. Tavaly a tagsági viták sorozatát végighallgatva megerősödött az az egyöntetű vélemény: a tagság nem akar szétválni, viszont jogot formál az egységes képviselet mellett mindarra a differenciált szakmai képviseletre is, amellyel egy erős szakszervezet rendelkezhet.”

1989. november 25-én és 26-án a posta átszervezéséről üléseztek Balatonfüreden a Postások Szakszervezetének vezetőségi tagjai, valamint titkárai. Itt heves vita után – ahogy akkor a Postás Dolgozó írta: Hosszú csatározások az utódvállalatok működőképességéért – a jelenlévők határozatot hoztak a posta átszervezéséről, és a szakszervezeti jogok ideiglenes gyakorlásáról: Az alapszervezeti titkárokkal kibővített központi vezetőség nem az átszervezés ellen, hanem annak jelenleg kialakult módszere miatt tiltakozik. Elfogadhatatlannak tartja, hogy a létrehozandó három nagyvállalat működőképességének garanciái nélkül megkezdődtek a konkrét szervezetekre és személyekre szóló átszervezési munkák. …Ha az átszervezést a működési feltételek nélkül és a szakszervezeti jogok gyakorlásának figyelmen kívül hagyásával mégis folytatják, a központi vezetőség jogosnak tartja és támogatja akár a legvégső eszköz igénybevételét is a postás dolgozók jogos érdekeinek érvényesítése céljából. A Magyar Posta 1990. január 1-jei hatállyal új szervezeti formában működik, amelynek előkészítése folyamatosan történik. A szakszervezetei választások csak a központi vezetőség decemberi ülését követően kezdődhetnek, miután a központi vezetőség elfogadta az új alapszabály tervezetét. A szakszervezeti kongresszusra 1990. második negyedévében kerül sor. A jelenleg működő szakszervezeti testületek minden szinten (alap-, közép- és felsőszinten) teljes körűen gyakorolhatják jogaikat, mindaddig, amíg a választások során az új testületeket kialakítják.

A három nagyvállalatot érintő közös, illetve az egyes vállalatok egészét érintő kérdésekben a választásokig átmenetileg a központi vezetőség és az elnökség gyakorolja a jogokat. Amint az köztudott – hisz napjainkban is így van – 1990. január 1-jével a Magyar Posta – mely a hírközlés valamennyi területét (hagyományos: levél, csomag, hírlap; vezetékes- és vezetéknélküli hírközlés) magába foglalta, eddigi szervezeti formájában megszűnt.